Szülőföldjén nem járt sokáig iskolába, autodidaktaként tett szert nagy műveltségre. Apja hangfiziológiai specialista volt, ő maga pedig egy ideig egy süketnéma-intézetben dolgozott pedagógusként. Tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát. 1871-ben Amerikába költözött és a bostoni egyetem professzora lett. Hitt az eugenikában, az örökletes süketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül is elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. néven fejlődött multinacionális vállalattá. Bellnek voltak más találmányai is például az otthoni légkondicionálás, ami hozzájárult a légi közlekedési technológia fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik. Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia iránt. Így vette át 1898-ban a National Geographic Society elnökségét. Bell és a veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű fotókkal és érdekes írásokkal bővítette, így lett a National Geographic a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezen kívül ő egyik alapítója Science magazinnak. De Bell nemcsak ezekkel foglalkozott, volt még egy nagyon izgalmas terület, ahol kutatásokat folytatott: érdemes megemlíteni az aerodinamikai kísérleteket, a híres cellasárkányt, mely 3393 darab pici tetraéderből épült fel, valamint egyéb repülő masináit. (erről bővebben ITT)
Bell 1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése